Bajna templom

Bajna királyi földje egy 1293-as oklevélben szerepel. 1397-bôl feljegyezték, hogy káptalani birtok: Bajna, Gyarmat, Nyék, Epel. 1444-ben Segesdi Antal kanonok bercse- puszta felét megveszi Mérgesi Pétertôl. Gótikus műemlék temploma 1481-ben épült. Plébániája középkori eredetű, és mert Bajna a török időben is lakott maradt, nem pusztult el. A XVI. századból Balázs és Jeromos plébánosai ismertek, a török utáni idôkben pedig elsô plébánosa Horvátovics György volt. 1693-98 között átmenetileg licenciátusok vezetik, innen azonban folyto-nos a plébánosok sora. Bajna lakóinak száma 1701-ben 200 fô. Az 1701-es visitatio canonica szerint filiái: Tokod, Nagysáp, Epel, Héreg, Sárisáp. A plébánia bőségesen vezetett feljegyzései 1706-ban megsemmisültek. 1706. október 30-án Bajnát tatai rác és német hadak éjjel meglepték és a lakosságot mindenükből kifosztották. Hasonló sors érte 1710-ben Bart falut is. 1994-tôl Bart és Bajna testvérfalui kapcsolatra lépett. A templomot Sándor Mihály kegyúr átépítteti 1751-55 között. Mai méretét (460 m2) 1885-91 között nyeri el, amikor Simor János hercegprímás adományából kereszt- és mellékhajókkal megnagyobbítják. A II. világháború súlyos kárait a templomon és az egyházi tulajdonban levő plébániaházon a hívek támogatásával javítják ki. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kőkereszt.

Búcsú: április 23. 

BAJNA PLÉBÁNOSAI. 

Bajna temploma

római katolikus egyház plébánosai Bajna történetében: 1676 Molnár Lőrinc 1689 Horvátovics György 1693-1695 Izó János 1695-1698 Koza Mihály 1698-1709 Szörény László József 1709-1715 Almássy Pál 1715-1719 Győri Mátyás 1719-1741 Scaszni György 1741-1757 Nagy Antal 1757-1773 Húry János 1773-1793 Húry Pál 1793-1831 Hoszik Imre 1831-1842 Csizmazia János 1842-1846 Simor János 1846-1872 Koppy József 1872 Szabó Károly 1872-1896 Mezey Rudolf 1896-1925 Hermán József 1925-1926 Elekes Vendel 1926-1948 Soltész István 1948-1991 László József 1991-1993 Feldhoffer Antal 1993- Nyíri Róbert jelenleg