Őr-hegy Bajna.

Őr-hegy Bajna A legtöbb történet, mese azonban a Bajna határában magasodó Őr-hegyhez fűződik. A tetején lévő keresztet Metternich Paulina hercegnő emeltette, mégis úgy tartják a faluban, hogy Sándor Móric hajtott itt véghez bravúros hőstetteket. Az egyik történet szerint a gróf cselédséggel teli kocsit indított útnak a hegy tetejéről, a meredek úton azonban a kocsi felborult, és sok ember meghalt. Egy másik történet szerint a gróf fogadást kötött, hogy a hegy tetején akkora máglyát rakat, amelynek lángja még Bécsben is látható lesz. A gróf állítólag megnyerte a fogadást.)

A hegy aljában lévő Öreg-lyuk nevű barlang többször menedéket nyújtott a falusiaknak, sőt 1956 novemberében a Budapestről érkezett menekültek is itt rejtőzködtek. A török időkben minden bajnai itt keresett védelmet a támadások elől, és hogy nagyobb biztonságban legyenek, a barlang bejáratát eltorlaszolták. Az egyik asszony azonban gyermekével kimerészkedett, és mosni indult a patakhoz. A törökök észrevették, és követték őket, így kutatva fel a bajnaiak búvóhelyét, majd a benn lévőket irtózatos halálra ítélve a barlangot felgyújtották.

Az Őr-hegyet sűrű erdők borították, mint ahogy a Nyika, Nyulasom, Sárás, Mulató, Berkenyés, Vízemésztő, Rekettyés, Simitó, Kovácsi-hegy, Csilláló nevű részek nagyobbik felét is erdő takarta. A falu mellett külön álló kis erdőrész a Pap-erdő nevet viseli, és akkor kapta, amikor Hury Pál plébános pert indított földesura, Sándor Antal ellen, mert az nem fizette ki számára a tűzifa-járandóságot. A több éven keresztül húzódó pert Sándor gróf végül elvesztette, ezért az évek során felhalmozódott tartozása lerovására egy egész erdőt kellett adnia Hury Pálnak.